Ganglia alapfunkció

Ganglia alapfunkció

Az Alapi idegsejtek a neuronok csoportja (atommagnak is nevezik), amely az agy agyi féltekéjén mélyen helyezkedik el. A bazális ganglionok a corpus striatumból (a bazális ganglia magok fő csoportja) és a kapcsolódó magokból állnak. A bazális ganglionok elsősorban a mozgással kapcsolatos információk feldolgozásában vesznek részt. Az érzelmekkel, a motivációkkal és a kognitív funkciókkal kapcsolatos információkat is feldolgozzák. A bazális ganglia diszfunkció számos olyan rendellenességgel jár, amelyek befolyásolják a mozgást, ideértve a Parkinson-kórot, a Huntington-kórt és az ellenőrizetlen vagy lassú mozgást (dystonia).

Alapvető nukleáris funkció

A bazális ganglionokat és a hozzájuk kapcsolódó atommagokat három magotípus egyikének jellemzik. Bemeneti magok jelek fogadása az agy különféle forrásaiból. Kimeneti magok jeleket küld a bazális ganglionokból a talamuszba. Belső magok továbbítja az idegjeleket és az információkat a bemeneti és a kimeneti magok között. A bazális ganglionok információt kapnak az agykéregből és a talamusból a bemeneti magokon keresztül. Az információ feldolgozása után továbbítják a belső magokba és továbbítják a kimeneti magokhoz. A kimeneti magokból az információ eljut a talamuszba. A talamusz továbbítja az információt az agykéregbe.

Basal Ganglia funkció: Corpus Striatum

A corpus striatum a bazális ganglia magok legnagyobb csoportja. Ez a caudate magból, a putamenből, a nucleus akumulénekből és a globus pallidusból áll. A caudate sejtmag, a putamen és a nucleus akumulén bemeneti mag, míg a globus pallidus kimeneti mag. A corpus striatum felhasználja és tárolja a dopamint a neurotranszmitterből, és részt vesz az agy jutalmazási körében.

  • Caudate Nucleus: Ezek a C-alakú páros magok (mindegyik féltekén egy) elsősorban az agy elülső lebeny-részén helyezkednek el. A caudate fejrégiójának íve és kiterjesztése hosszúkás testet képez, amely a farkánál tovább kúpos. A caudate farka az ideiglenes lebenyen végződik, amigdala néven ismert limbikus rendszer felépítésnél. A caudate mag részt vesz a motoros feldolgozásban és a tervezésben. Ezenkívül részt vesz a memória tárolásában (tudattalan és hosszú távú), az asszociatív és eljárási tanulásban, a gátló kontrollban, a döntéshozatalban és a tervezésben.
  • putamenbe: Ezek a nagy, lekerekített magok (mindegyik féltekén egy) az elülső agyban helyezkednek el, és a caudate-magdal együtt képezik a háti striatum. A putamen a caudate fejrészében lévő caudate maghoz kapcsolódik. A putamen részt vesz az önkéntes és önkéntes motorvezérlésben.
  • Nucleus Accumbens: Ezek a páros magok (mindegyik féltekén egy) a caudate mag és a putamen között helyezkednek el. A szaglógumóval (a szagkéreg érzékszervi feldolgozó központja) együtt a nucleus activum képezi a striatum ventrális régióját. A felhalmozódott atommag részt vesz az agy jutalmazási folyamatában és viselkedésének közvetítésében.
  • Globus Pallidus: Ezek a páros magok (mindegyik féltekén egy) a caudate mag és a putamen közelében helyezkednek el. A globus pallidus fel van osztva belső és külső szegmensekre, és a bazális ganglionok egyik fő kimeneti magjaként működik. Információkat küld a bazális ganglionmagokból a talamuszba. A pallidus belső szegmensei a kibocsátás nagy részét a thalamusba továbbítják a neurotranszmitter gamma-amino-vajsav (GABA) útján. A GABA gátolja a motoros funkciókat. A pallidus külső szegmensei belső magok, amelyek információt közvetítenek a többi alapüreg ganglionmag és a pallidus belső szegmensei között. A globus pallidus részt vesz az önkéntes mozgás szabályozásában.

Ganglia alapfunkció: Kapcsolódó magok

  • Subthalamic Nucleus: Ezek a kis párosított magok a diencephalon egyik alkotóeleme, közvetlenül a talamusz alatt. A subthalamus magok gerjesztő bemenetet kapnak az agykéregből, és gerjesztő kapcsolatokkal rendelkeznek a globus pallidushoz és arodia nigrahoz. A subthalamus magoknak mind a bemeneti, mind a kimeneti kapcsolataik vannak a caudate sejtmagjával, a putamennel és arodia nigrával. A subthalamic mag fontos szerepet játszik az önkéntes és akaratlan mozgásban. Az asszociatív tanulásban és a limbikus funkciókban is részt vesz. A subthalamus sejtmagok kapcsolatban vannak a limbikus rendszerrel a cingulate gyrus és a nucleus akumulének kapcsolódásain keresztül.
  • Feketeállomány: Ez a nagy magtömeg a középső agyban helyezkedik el, és az agytörzs egyik alkotóeleme. Arodia nigra a következőkből áll: pars compacta és a pars reticulata. A pars reticulata szegmens képezi a bazális ganglionok egyik fő gátló kimenetelét, és elősegíti a szemmozgások szabályozását. A pars compacta szegmens belső magokból áll, amelyek továbbítják az információkat a bemeneti és a kimeneti források között. Főleg a motorvezérlésben és a koordinációban vesz részt. A Pars compacta sejtek pigmentált idegsejteket tartalmaznak, amelyek dopamint termelnek. Ezek a nemesek a jusia nigra kapcsolatban vannak a háti striatummal (caudate mag és putamen), amely a striatumot dopaminnal látja el. A justigi nigra számos funkciót tölt be, beleértve az önkéntes mozgás ellenőrzését, a hangulat szabályozását, a tanulást és az agy jutalmazási köréhez kapcsolódó tevékenységeket.

Bazális Ganglia rendellenességek

Az alapüreg ganglionok diszfunkciója számos mozgási rendellenességet eredményez. Ezekre a rendellenességekre példa a Parkinson-kór, a Huntington-kór, a dystonia (akaratlan izom-összehúzódások), a Tourette-szindróma és a többrendszeri atrofia (neurodegeneratív rendellenesség). A bazális ganglionok rendellenességei általában a bazális ganglionok mély agyszerkezeteinek károsodásából származnak. Ezt a károkat olyan tényezők okozhatják, mint a fej sérülése, a gyógyszer túladagolása, szén-monoxid mérgezés, daganatok, nehézfémek mérgezése, stroke vagy májbetegség.

A bazális ganglion diszfunkcióval küzdő személyek nehezen tudnak járni ellenőrizetlen vagy lassú mozgással. Ezenkívül remegés, beszédet szabályozó problémák, izomgörcsök és fokozott izomtónusok is felléphetnek. A kezelés kifejezetten a rendellenesség okaira vonatkozik. Mély agyi stimulációA célzott agyterületek elektromos stimulációját a Parkinson-kór, a dystonia és a Tourette-szindróma kezelésére alkalmazták.

Források

  • Lanciego, José L., et al. „A bazális Ganglia funkcionális neuroanatómiája.” A Cold Spring Harbor perspektívái az orvostudományban, Cold Spring Harbor Laboratory Press, 2012. december.
  • Parr-Brownlie, Louise C. és John N. J. Reynolds. "Alapi idegsejtek." Encyclopædia Britannica, Encyclopædia Britannica, Inc., 2016. június 19.
  • Wichmann, Thomas és Mahlon R. DeLong. „Mély agyi stimuláció a bazális Ganglia rendellenességek számára.” Alapi idegsejtek, Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára, 2011. július 1.